A nyilatkozattétel a magánszemély lehetősége, azonban az ehhez szükséges tájékoztatást a munkáltatónak kell megadnia. Ha valaki elmulasztja a nyilatkozattételt, később is érvényesítheti a családi kedvezményt.
Amennyiben a magánszemély már év közben (az adóelőlegek levonásakor) szeretné igénybe venni a családi kedvezményt, akkor annak érvényesítéséhez egy adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtania a munkáltatójának.
Ha a családi kedvezményre ugyanazon gyermek után több magánszemély jogosult, akkor a nyilatkozatot közösen kell megtenniük. Ebben az esetben a nyilatkozatot mindkét magánszemély munkáltatójának alá kell írnia.

A nyilatkozat bármilyen írásos formában megtehető, ugyanakkor segítségképpen és iránymutatásként a Nemzeti Adó és Vámhivatal (volt APEH) elkészítette az alkalmazható adóelőleg nyilatkozat mintákat. A nyilatkozat minta tartalmaz egy részletes tájékoztatót is, amely segítséget nyújt a kitöltésben. A nyilatkozat minták nem kötelezően alkalmazandók, azok szabadon módosíthatóak azzal, hogy a nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie a jogszabályi feltételeknek.
A családi kedvezmény gyermekenként egyszer vehető igénybe, azonban annak összege megosztható a közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal.

Különbségtétel az eltartottak és kedvezményezett eltartottak között

A családi kedvezmény szabályozása megkülönbözteti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét. Az eltartottak száma lényegében azt fejezi ki, hogy egy család hány gyermekről és más eltartottról gondoskodik, hogy háromgyerekesnek számít, avagy sem.

A kedvezményezett eltartottak köre azt fejezi ki, hogy az előbbi, saját háztartásában nevelt személyek közül hány eltartott után jár a családi kedvezmény.

Kedvezményezett eltartott: (aki után jár családi kedvezmény) 
a)   akire tekintettel a családi pótlékot juttatják, illetve aki a családi pótlékra saját jogán jogosult (Családi pótlék jellemzően a gyermek megszületését követően egészen a tankötelezettség végéig jár. Családi pótlék jár továbbá a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét betölti. Családi pótlékra saját jogon jogosultakon a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos felnőtteket értjük);
b) a rokkantsági járadékban részesülő személy;
c) a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).

Eltartott: (akit a családi kedvezmény összegének meghatározásánál kell figyelembe venni)
Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, valamint a családi pótlékra már nem jogosító olyan tanuló, hallgató, akiket a fiatalabb testvér(ek) családi pótléka megállapításánál figyelembe vesznek. Vagyis az eltartotti számba a fenti kategórián túl a felsőfokú tanulmányokat folytató rendszeres keresettel nem rendelkező egyetemi, főiskolai hallgatók is beletartoznak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az adóelőleg nyilatkozatokról:
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/nav20110107.html

Hivatkozás: 1995. évi CXVII. Tv. A személyi jövedelemadóról. Forrás és adatlapok letöltése:
http://www.nav.gov.hu/bevallasok/adatlap/adoeloleg_2011.html

Az információk a civileket rendszeresen információval támogató Bernáthné Székely Julianna szakértőtől, rehabilitációs gazdasági menedzsertől származnak.

A bevallások elkészítéséhez és a kedvezmények igényléséhez szükséges nyomtatványok innen tölthetők le:
Adóelőleg-nyilatkozat az adójóváírás érvényesítéséről a 2011. évben
Adóelőleg-nyilatkozat a személyi kedvezmény érvényesítéséről a 2011. évben
Adóelőleg-nyilatkozat 2011. évben a családi kedvezmény érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához