korhatár alatti* nyugdíj melletti munkavégzés

rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés

rehabilitációs járadék melletti munkavégzés

2007.12.31-ig megállapított nyugdíj esetén

2008.01.01. után megállapított nyugdíj esetén

2007.12.31-ig

2008.01.01-től

2008.01.01-től

Mindazokra, akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó korlátozás 2010. január 1-jétől vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak.

2008-tól a korhatár alatti öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele lesz a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése. Vagyis ilyen nyugdíj akkor állapítható meg, ha a biztosított – az életkori és a szolgálati idő feltétel mellett – teljesíti ezt a kritériumot is. Ha a megszüntetett jogviszony helyébe egy új jogviszony lép, akkor arra 2008-tól már szintén új szabályok vonatkoznak. Ezek szerint mindazoknak, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként kereső tevékenységet folytatnak, bizonyos nagyságú munkajövedelem megszerzése után szüneteltetniük kell saját jogú nyugdijukat.

A szüneteltetés alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés alatti nyugdíjemelést az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg. Jogosultságát a 13. havi nyugdíjra nem veszti el, de a 13. havi nyugdíj aktuális részletét csak akkor kapja meg, ha az adott hónapban (márciusban és novemberben) folyósítják a nyugdíját. A rendelkezések szerint az egyes napári éveket külön-külön kell vizsgálni. A nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves „keretösszeggel”, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese. Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot képező) keresete ezen keretösszegen belül marad, keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja a keretösszeget, a következő hónaptól az év végéig nyugdíját szüneteltetnie kell. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor.

A 2007. december 31-éig hatályos szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (rokkant), b) a szükséges szolgálati időt megszerezte, és c) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.

A keresetet a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából abban az esetben lehet a megrokkanás előttinél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha a keresetnek a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege legalább 20 százalékkal alacsonyabb, mint a nyugdíj alapját képező átlagkereset valorizált összege. Nem tekinthető rendszeres munkavégzésnek, ha valaki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor a munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken.

Kereseti korlátozás a megállapításkor:

A jogosultság megállapításakor kereső tevékenységet nem folytathat, csak ha a keresete legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál.

Kereseti korlátozás a folyósítás alatt:

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha – az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas 6 egymást követő hónapra vonatkozó – adóval és járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a minimálbér összegét. A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig még a régi szabályok alkalmazandók, vagyis a 2008. december 31-éig terjedő időszakban csak akkor kell a rokkantsági nyugdíjat megszüntetni, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Ha a rokkantsági nyugdíjas 2008. január 1-jétől keresőtevékenységet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában végez, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.

Kereseti korlátozás a folyósítás alatt:

A járadék összegét 50%-kal csökkenteni kell, ha a járadékos 3, és meg kell szüntetni, ha 6 egymást követő hónapra vonatkozó – adóval és járulékokkal csökkentett keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a minimálbér összegét. A járadékban részesülő személyt bejelentési kötelezettség terheli, ha kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott. A keresetre, jövedelemre vonatkozó feltételek fennállásának ellenőrzése érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az állami adóhatóságtól kap adatokat. Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására az ehhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a folyósítást 3 hónap időtartamra szüneteltetni kell. Ezt követően, ismételt jogsértés esetén megszűnik a rehabilitációs járadék.

 

Előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj, szolgálati nyugdíj.

2007-től a sajátjogú nyugdíjasként folytatott kereső tevékenységre is kiterjed a nyugdíjbiztosítás. A nyugdíjasnak 2007. április 1-jétől (önkéntes vállalással már 2007. január 1-jétől) a megszerzett (járulékalapot képező) munkajövedelméből 8,5 %-os egyéni nyugdíjjárulékot kell fizetnie, ugyanakkor e járulékfizetés ellenében a nyugdíjas további nyugd.fokokat szerez. Ez azt jelenti, hogy minden így megszerzett 1 évnyi szolgálati idő után a nyugdíjas kérelmére a nyugdíját – az éves rendszeres emeléseken túl – meg kell emelni. Az emelés nagysága a nyugdíjasként megszerzett szolgálati idő alatt elért, járulékalapot képező kereset, jövedelem átlagának 0,4 %-a. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 4 %-os egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. A nyugdíj 2007-től olyan adóterhet nem viselő járandóság, amely összevonandó a nyugdíjas egyéb, összevonási kötelezettség alá eső jövedelmeivel. Maga a nyugdíj 0-kulcsos, tehát nincs utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, azonban az egyéb, a nyugdíjjal összevont jövedelmek adóterhét a nyugdíj összegére tekintettel kell meghatározni.