Az ösztöndíjasok konfereciáját a Társaság hívta össze, és az elindításához szükséges pénzügyi erőforrásokat Donald Tykeson, a Társaság országos igazgatótanácsának tiszteletbeli örökös igazgatója és aktív önkéntes biztosította egyéb adományokkal kiegészítve.* „A történelem már bizonyította, hogy a tudományos áttörések gyakran új gondolkodásmódból, friss ötletekből és fiatal elmékből táplálkoznak” – nyilatkozta Tykeson úr az ösztöndíjasokat köszöntő nyitófogadáson. „Ezek alapján mi lehetne jobb, mint hogy arra buzdítjuk a biológiai-orvostani kutatási karrierjüket kezdő fiatal kutatókat, hogy próbálják megtalálni a SM megállításának módszerét.”
 
A  konferencia célja az volt, hogy az NMSS ösztöndíjasok és kitüntetettek közötti kutatási információk cseréjét elősegítse, közösségi érzést alakítson ki a fiatal kutatók között, új kutatási ötleteket adjon, és megújítsa a SM kutatása iránti elkötelezettségüket. A résztvevők között nem csupán az NMSS fiatal kutatói és klinikai ösztöndíjasai voltak megtallhatók, hanem a kanadai SM Társaság kutató-ösztöndíjasai, valamint 10 az SM témájában kutató doktorandusz hallgató.
A programban az ösztöndíjasok között megrendezett 21 vita szerepelt, emellett a tapasztaltabb kutatók is tartottak prezentációkat, így például a stanfordi egyetem köztiszteletnek örvendő SM kutatója, Lawrendce Steinman.
 
Az előadások közül az alábbiakat emeljük ki:
– Yueting Zhang kutatása az interleukin-11 nevű üzenetvivő immunfehérjére összpontosít. A kutatócsoport szerint ez a fehérje elősegíti a mielinek létrehozásáért felelős sejtek túlélését és kifejlődését, így a SM-szel diagnosztizált betegeknél kimutathatóan növelte a mielin termelését. A kutatási eredmények alapján lehetőség nyílik a SM-es betegek esetében a mielin termelésére irányuló új stratégia kidolgozására.
– Phillip L. De Jager a Nemzetközi SM Genetikai Konzorciummal végzett munkáját mutatta be. Ahogyan elmondta, az SM-re való hajlammal összefüggő CD58-as gén olyan genetikai variációkat tartalmaz, amelyek lényegesek a gyulladás és az idegsejtek leépülése szempontjából, ez a két dolog azonban egymástól különálló, ami azt jelzi, hogy genetikailag a két folyamat egymástól eltérő.
– Ellen Mowry SM klinikai teszteket folytat. Azt szeretné meghatározni hogy az SM kialakulásához vezető kezdeti mielin-károsító esemény körülményei előrevetíthetik-e a betegség lefolyását. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy azoknál, ahol a kezdeti esemény komolyabb, több ilyen eseményre és nehezebb felépülésre lehet számítani. Az ilyen kutatási eredmények kulcsfontosságúak a SM előre meg nem jósolható lefolyásának kiszámíthatóbbá tételében.
 
A prezentációk során a fenti tapasztalt tudósok ötleteket és tanácsokat adtak a fiatal kutatóknak.
 
A további előadások közül kiemelhető még James F. Sumowski beszámolója a SM-ben szevendő betegek kognitív problémáinak megoldási módszereit kutatja. Az eddigiek alapján elmondható, hogy a SM-ben szenvedők számára hasznos memóriastratégia lehet, ha a tanulási időszakok közé szüneteket iktatnak be.