Bruce Trapp, Ansi Chang és kollégái (Cleveland Klinikai Alapítvány) úgy vélik, hogy eredményeik alátámasztani látszanak annak a lehetőségét, hogy pótolhatók az agy fehérállományában a MS által elpusztított agysejtek. A jelentés a Brain („Agy”) című folyóirat 2008. július 23-i online változatában jelent meg. A tanulmányt a Nemzeti MS Társaság és a Nemzeti Egészségügyi Intézet finanszírozta.
Háttér: A multiplex-szklerózis kialakulásakor az immunrendszer megtámadja az agyat és a gerincvelőt. Noha az idegszöveteket körülzáró mielin sérülése jól jelzi a támadást, egyre inkább az látszik bizonyítottnak, hogy az idegszövetek károsodása vezet a betegség kifejlődéséhez és a MS-sel diagnosztizált emberek nagy számánál a rokkantsághoz. A kutatók ennek kifejlődését próbálják megállítani, és egyes esetekben az emberi test öngyógyító képességét próbálják felhasználni a célra.

A tanulmány/Az eredmények: Dr. Trapp csapata boncolással agyszövetmintákat vett 9 MS-ben szenvedő és 4 MS-ben nem szenvedő embertől. Az MS-sel megtámadott agyszövetmintákban hét akut vagy újonnan aktivizált sebet (mielin sérülés vagy gyulladásos betegség kialakulása) és 59 krónikus vagy
régóta meglévő sérülést azonosítottak. Mind a hét akut seb és 44 krónikus sérülés esetében jól láthatóan csökkent az idegsejtek száma, ami jól jelezte
a mielinnel együtt az agysejtek pusztulását is. 15 krónikus seb esetében azonban a szomszédos agyterületekhez képest 72%-kal nőtt az agysejtek száma. Az agysejtek teljesen érettek voltak, és ezen sérülések esetében nagyobb volt a még éretlen agysejtek sűrűsége is. A kutatók azt is feljegyezték,
hogy az aktivált mikrogliák száma is megnőtt; ezek olyan agysejtek, amelyek eléggé ellentmondásosan megnőnek az MS során jelentkező immunrendszeri
támadás során, és a legutóbbi kutatások szerint elősegítik az agysejtek kialakulását.

A sebekben talált agysejtek regenerálódásának okát kutató csapat bizonyítékot talált arra, hogy ezek részben az agy „alsó agykamrazónáinak”
környékéről valók, ahonnan az agy fejlődése során az agysejtek is származnak.

Ez igazi áttörést jelentő kutatási eredmény, amely tovább bővíti ismereteinket az agy öngyógyító képességeiről. Azonban további kutatások
szükségesek annak meghatározására, hogy ezek az újonnan beazonosított agysejtek mennyire jól működnek, és hogyan használhatók fel a jövőbeni
terápiás stratégiákban, melyek célja, hogy az MS-ben szenvedő betegek funkcionalitását helyreállítsa.

Forrás: internet

2008. augusztus 19.