A kardiológiához és az onkológiához hasonlóan kiemelt támogatást sürgetett az idegrendszeri betegségek kutatására és kezelésére Vécsei László, a szegedi Neurológiai Klinika igazgatója az Országos SM Napon, amelynek vasárnap adott otthont a Tisza parti megyeszékhely. A megyeházán elhangzott felvetés létjogosultságát a tanszékvezető azzal indokolta, hogy arányaiban sokkal kevesebb pénz jut a neurológiai betegségek kutatására és a betegellátásra mint amennyi embert az idegrendszeri kórok érintenek. Vécsei László elmondta: a lakosságnak mintegy 35 százaléka szenved különféle idegrendszeri kórképekben. A tudományterület előtérbe kerülése nemcsak a hazai neurológusok és betegszervezetek célkitűzése, nemzetközi szinten ezért lobbizik az Európai Parlament mellett megalakult Európai Agy Tanács (European Brain Council) is.

A sclerosis multiplexet nem lehet úgy kimutatni mint a cukorbetegséget: nem elég egyetlen mérés, a klinikai tünetek mellett a kórlefolyás ismerete is szükséges a diagnózishoz. Erről Bencsik Krisztina, a szegedi klinika docense beszélt, aki az SM diagnosztizálása és kezelése kapcsán ismertette az eddig bevezetett terápiás eljárásokat. A gerincvelőt borító szigetelő hüvely, majd az idegrostok roncsolódásával járó SM még mindig gyógyíthatatlan betegség: az orvosi kezelések célja a betegek tüneteinek csökkentése, illetve az állapotrosszabbodás késleltetése, elodázása. Ugyan a korábbi évtizedekhez képest nagyon sok előrelépés történt, ma már a betegeknek egy jelentős része akár több évtizeden át is együtt élhet jó életminőségben a betegségével, az SM előbb-utóbb mégis aktívvá válik, s a folyamatos állapotrosszabbodás miatt sokan kényszerülnek tolókocsiba, illetve fekvőbetegekké válnak. Magyarországon 100 ezer lakosra 2,7 SM diagnózis jut évente, ami azt jelenti, hogy évről-évre mintegy háromszáz új sclerosis multiplexes beteget találnak az orvosok.

Rajda Cecília neurológus egy közelmúltban törzskönyvezett terápiát ismertetett. A havonta infúzióban beadható készítményt a nagyon agresszív kórlefolyású esetekben, valamint olyan betegeknél vethetik be, akiknél a korábban alkalmazott gyógyszerek nem hozták meg a kívánt hatást. Rajda Cecília hangsúlyozta: egyelőre személyes tapasztalataik nincsenek az új gyógyszerrel, s a lehetséges mellékhatások miatt rendkívüli körültekintéssel adható a készítmény az orvos által arra alkalmasnak ítélt betegnek. A gyógyszert, amennyiben orvosilag indokoltnak látják az alkalmazását, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár méltányossági eljárás keretében finanszírozza.

Komoly Sámuel, a pécsi Neurológiai Klinika igazgatója elmondta: az SM későbbi, súlyos állapotrosszabbodással járó fázisában (a szekunder progresszióban) egyelőre nincs hatékony gyógymód, az orvosok a tüneti kezelésre kénytelenek szorítkozni. Ugyancsak kérdés az is, hogy mi okozza a sclerosis multiplexet, erre mind a mai napig nincs egyértelmű válasz. A jelenleg alkalmazott terápiákról szólva Komoly Sámuel kiemelte a megfelelő mértékű fájdalomcsillapítás fontosságát, s az antidepresszánsok alkalmazásával szerzett kedvező tapasztalatokat.