A felnőtt őssejtek ellustulnak, ha sok osztódáson mennek keresztül. Elzsírosodnak és elvesztenek olyan kulcsfontosságú felszíni fehérjéket, amelyek a mozgásban játszanak szerepet, így csökken a terápiás hatékonyságuk. Most azonban lehetőség van arra, hogy egy egyszerű kémiai reakció segítségével aktivizáljuk és a kezelés helyére juttassuk ezeket a sejteket.

„Az őssejt-terápiában az egyik legnehezebb feladat eljuttatni a sejteket oda, ahol szükség van rájuk” – fogalmaztak a tudósok.

– „A véráram természetes továbbítási lehetőséget biztosít, de az őssejtek nem lépnek át az erek falán, miután mesterséges körülmények között tartották őket. Ez az új eljárás remélhetőleg leküzdi ezt az akadályt.

2008 februárjában egy másik kutatócsoport már megoldotta ezt a problémát: az őssejtek felszínére egy speciális molekulát kötve ideiglenes kapcsolat alakult ki a sejtek és az érfal között: pont úgy, mint egy vékony szalag. Ez a módszer azonban enzimeken alapult és bonyolult volt.

Az újonnan kidolgozott módszer lényegesen egyszerűbb: csak a sejtek környezetébe kell juttatni három molekulát (biotin, streptavidin, SLeX), sorban egymás után. A biotin és a streptavidin hozzáköti az SLeX molekulát a sejtekhez, melyek így képesek lesznek „gurulni” az erek falán, és életképesek is maradnak.

A kutatók emberi csontvelőből származó őssejtekkel dolgoztak. Ezek az őssejtek többféle szövetté (zsír, porc, csont, ín, szalag, izom, idegszövet) is alakulhatnak. A vérbe jutva ezek a sejtek kilépnek a sérülés helyén és pótolják az elpusztult szöveteket, a valóságban azonban a bejuttatott sejtek csupán töredéke éri el a célszövetet. Az új eljárás talán a célba jutás hatékonyságát is növelheti.

„A módszer rendkívül egyszerű” – fogalmaztak a kutatók. – „Ráadásul a biotin-streptavidin kombináció sokféle molekulát hozzáköthet a sejtekhez, így más problémákra is megoldást jelenthetnek”.

A laboratóriumi eredményeket természetesen még állatkísérletekkel kell igazolni, mielőtt a kórházi gyakorlatban is létjogosultságot kap ez a módszer. Jelenleg egérkísérletek zajlanak annak igazolására, hogy a görgő mozgás valóban javítja a sejtek célba jutását. Lehetséges azonban, hogy tovább kell módosítani ezeket a sejteket.

Forrás: http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/genetics/?article_hid=119317